Friss topikok

  • coveiro: Gratulálok! [Mindkettőnknek - valahogy az én vizsgám is aznapra esett. :-)] Tetszik a derűlátáso... (2012.02.20. 15:26) Öröm a köbön
  • szAida: Köszönöm a szavakat, kedves Péter! (2011.12.16. 22:01) Tévképzetek?
  • Szultán.bp: Kedves Aida! Igazán nincs mit! :-) Nem "idegen", csak ismeretlen. Elnézésedet kérem, illetlen vol... (2011.10.19. 21:42) Valaki öleljen már meg!

HTML

Aida őszinte blogja

Miről szól ez a blog? Mindenről. Érzésekről, vágyakról, gondolatokról. Őszintén. Nem szeretem a hazugságokat, az áltatást, a szerepjátszást. Legfőképpen a magam kedvéért írom, hogy én jobban érezzem magam az írás által. "Kikiáltsam" bánatom, örömöm vagy azt a gondolatot, ami épp foglalkoztat.

2011.06.08. 09:54 szAida

Legyen már vége!

Van-e odafent valaki, van-e ki álmainkat őrzi? Van-e valaki, aki a sorsomra teszi a pecsétjét, aki megmondja mi lesz a holnapom? Véletlenek egymásutánja, önámítás-e vagy cselekedetek sora, ami történik? Van-e, aki jobbá teheti, van-e amiért ennek így kell lennie? Miért kell, hogy úgy fájjon és miért kell, hogy szenvedjek? Az élet ennyire gyűlölne engem vagy túl rossz ember lennék? Évek óta a mélypontok jönnek-mennek az életemben és amikor azt hiszem, hogy már ennél rosszabb nem jöhet, akkor is jön. Még rosszabb és még rosszabb. Csak egy kis idő és ismét elér, akkor amikor már azt hinném na végre, megint sínen vagyok. Én meg aztán örök optimistaként, még most is azt mondom, ennél már csak jobb lehet. Vajon az élet ismét megcáfol-e ebben? Vajon meddig bírja az ember lelkileg, hol van a töréspont? Mikor jut el oda, hogy nem, ezt már nem bírom tovább? Mennyi fájdalom, keserűség, rosszindulat, bánat, magány kell ahhoz, hogy összetörjek? Mi erő rejlik az emberben, van-e olyan erő, amit nem ismerek? Ha az élet 20 évig szép, hogyan lehet 3 év alatt minden az ellenkezője? Mennyi ideig kell szenvedni valakinek, hogy utána megint jót kapjon? Minden csak rajtam áll. És ha vannak olyan dolgok, amik mégsem? Ott mi a teendő? Nyelni, tűrni, hagyni magunkat, lelkileg megalázni, lelkileg kikészülni? Szenvedni, élni, küzdeni, bízni? Mikor szakad vége már e sok rossznak, mikor látom megint a felkelő nap sugarát boldogan ragyogni? A rossz embereket mikor éri utol az élet bosszúja, egyáltalán utoléri-e valaha? Imádkozok, könyörgök Hozzád, legyél, akár Isten, akár csak egy felsőbb erő, legyél véletlen vagy a sors, de akár egy angyal, legyél Te én saját magam vagy legyél egy megfogalmazhatatlan, hogy vedd le vállamról a terhek sorozatát, hogy legyen már vége és ismét boldog lehessek, úgy ahogyan régen! Őszintén, tisztán. Legyen már vége a rossznak!

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://szaida.blog.hu/api/trackback/id/tr202967061

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása